Copyright 2019 - Custom text here

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
Tűzvédelmi szakmérnök

A képzés célja gyakorlati képességekkel rendelkező mérnökök képzése tűzvédelmi és iparbiztonsági tervező, ipari és szolgáltató cégek (versenyszféra), továbbá a tűzoltóságok / katasztrófavédelem (szakhatóság) számára.
A képzés széleskörű ismereteket nyújt a tervezés ill. számítógépes szimulációk az üzemeltetés és a forgalmazás területén. A képzéssel TERVEZŐI / SZAKÉRTŐI jogosultság szerezhető!

A hallgatóink a verseny- és az állami szférából, BSc és MSc végzettséggel egyaránt érkeznek. Már a tanulmányok során is hasznos kapcsolati tőke alakítható ki.

Tanulmányi tájékoztató

Végzés utáni jellemző új álláslehetőségek:

  • tűzvédelmi tervezés (építész és mérnöki, engedélyezési és kiviteli terveknél)
  • iparbiztonsági tervezés
  • tűzvédelmi berendezések / rendszerek tervezése (pl. tűzjező és sprinkler rendszerek)
  • tűzvédelmi és iparbiztonsági szimulációk készítése szakcégeknél
  • tűzkockázat-elemzések végzése biztosító társaságok részére
  • tűzvédelmi szolgáltató cégek mérnöki munkatársa - tűzvédelmi kivitelezés, szakkereskedelem
  • tűzvédelmi üzemeltetés - közösségi és ipari létesítményeknél
  • veszélyes üzemekben tűzvédelmi / katasztrófavédelmi előadó
  • tűzvédelmi munkatárs katasztrófa-, munka- és környezetvédelmi szolgáltató cégeknél
  • Katasztrófavédelem / Tűzoltóság - tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi szakhatósági munkakör
  • tűzoltó műszaki tiszt (hivatásos, önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál)

Elérhető JOGOSULTSÁGOK (versenyszférabeli működéshez): TUÉ, TUJ, TUO tervezői (Magyar Mérnöki Kamara ill. Magyar Építész Kamara, Tűzvédelmi Tagozat) és Építési tűzvédelmi szakértő (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, OKF).
Az önálló tervezési jogosultság megszerzéséhez (pl. tűzjelző vagy sprinkler rendszerek) az illetékes szakmai kamara ill. a hatóság kötelező szakmai gyakorlati időt és/vagy szakvizsgát írhat elő.

Az YBL-n szerzett végzettséget a Katasztrófavédelem / Tűzoltóság (szakhatóság) felsőfokú tűzvédelmi végzettségnek ismeri el.

A képzés során megszerezhető tudáselemek, ismeretek:

  • a szakma alkalmazását közvetlenül szolgáló ismeretek:
    - tűzvédelmi tervezés - létesítési szabályok (megelőző tűzvédelem)
    - tűzvédelmi mérnöki módszerek: tűzszimuláció, tűzkockázat-elemzés és kiürítés-modellezés (FDS - Pyrosim és Pathfinder szoftverekkel)
    - tűzvédelmi berendezések tervezése (beépített tűzjelző és oltó rendszerek, hő- és füstelvezetés)
    - tűzoltás és kárelhárítás (mentő tűzvédelem) és azok mérnöki háttere
    - tűzvizsgálat
    - létesítmények tűzvédelmi üzemeltetésének komplex feladatai
    - iparbiztonság és mérnöki módszerei (DNV Phast és ALOHA)
  • a tűzvédelemhez kapcsolódó építési ismertek:
    - tűzvédelmi épületszerkezetek
    - tartószerkezetek tűzvédelme (Eurocode-ok)
    - tűzeseti diagnosztika és rekonstrukció
  • a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó alapozó ismeretek:
    - égés- és oltáselmélet
    - tűzvédelmi laboratóriumi gyakorlatok
    - veszélyes anyagok
    - tűzoltási technika
    - életmentés és veszélypszichológia
  • engedélyezési és jogi ismeretek:
    - tűzvédelmi és építőipari minősítések
    - tűzvédelmi jog és igazgatás
    - biztosítási szakismeretek

A képzés időtartama: 4 félév, levelező tagozaton, szemeszterenként 7 alkalommal konzultáció

A végzettek aránya tapasztalatok szerint 90% fölötti.

Az évfolyamok évente indulnak.
Képzésvezető: Dr. Elek Barbara PhD egyetemi docens
Oktatási vezető: Kulcsár Béla, tanársegéd

Részletes felvilágosítás:
Márton Szilvia tanulmányi előadó
Ybl Tanulmányi Osztály Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A "Tűz- és katasztrófavédelmi szakirány" célja gyakorlati képességekkel rendelkező mérnökök képzése tűzvédelmi és iparbiztonsági tervező, ipari és szolgáltató cégek (versenyszféra), továbbá a tűzoltóságok / katasztrófavédelem (hatóság) számára.

Végzés utáni jellemző álláslehetőségek:

  • tűzvédelmi szaktervezés (építész és mérnöki, engedélyezési és kiviteli terveknél)
  • tűzvédelmi berendezések / rendszerek tervezése (pl. tűzjező és sprinkler rendszerek)
  • tűzvédelmi és iparbiztonsági szimulációk készítése szakcégeknél
  • tűzkockázat-elemzések végzése biztosító társaságok részére
  • tűzvédelmi szolgáltató cégek mérnöki munkatársa - tűzvédelmi kivitelezés, szakkereskedelem
  • tűzvédelmi üzemeltetés - közösségi és ipari létesítményeknél
  • veszélyes üzemekben tűzvédelmi / katasztrófavédelmi előadó
  • tűzvédelmi munkatárs katasztrófa-, munka- és környezetvédelmi szolgáltató cégeknél
  • Katasztrófavédelem / Tűzoltóság - tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi szakhatósági munkakör
  • tűzoltó műszaki tiszt (hivatásos, önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál)

Eddigi tapasztalataink szerint a szakirányunkon végzettek közel 100%-a ÁLLÁSlehetőséghez jut a végzés utáni évben az aktuális helyzetben is!

Elérhető JOGOSULTSÁGOK (versenyszférabeli működéshez): TUÉ, TUJ, TUO tervezői (Magyar Mérnöki Kamara, Tűzvédelmi Tagozat) és Építési tűzvédelmi szakértő (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, OKF).
Az önálló tervezési jogosultság megszerzéséhez (pl. tűzjelző vagy sprinkler rendszerek) az illetékes szakmai kamara ill. a hatóság kötelező szakmai gyakorlati időt és/vagy szakvizsgát írhat elő.

Az YBL szakirányán szerzett végzettséget a Katasztrófavédelem / Tűzoltóság (szakhatóság) felsőfokú tűzvédelmi végzettségnek ismeri el.

Építész- / építőmérnöki tervezési jogosultság egyidejű megcélzása esetén 2 szakirány elvégzése javasolt (építész és tűzvédelmi / építő és tűzvédelmi). Ez kb. 8-10 plusz tantárgyat és kb. egy év plusz tanulmányi időt jelent. Tapasztalataink szerint ezt évfolyamonként 1-2 hallgató vállalja. A tűzvédelmi szakiránnyal önmagában építész- vagy építőmérnöki tervezési jogosultság nem érhető el.

MSc-tanulmányok a szakirány elvégzése után a pl. SZIE Létesítménymérnöki képzésén (versenyszféra) vagy pl. az NKE Védelmi igazgatás képzésén (hatóság) folytathatók.
Európai MSc-tanumány a szakirány elvégzése után szintén lehetséges, a jelenlegi tapasztalatok alapján elsősorban brit területen.

A "Tűzvédelmi" szakirány felvétele egyszerűen a szakirány induló tárgyának Neptunban való felvételével ill. a TO iránymutatása szerint történik.

A szakirány önálló Tudományos Diákköri Konferencia-szekciót indít évek óta, a legjobbjainak a országos TDK-konferenciákon is sikerrel szerepeltek.

A TÜBI és az általa gondozott szak rövid története

A Tűzvédelmi Tanszék, intézetünk jogelődje - funkcióját tekintve az országban egyedüli felsőoktatási egységként - 1980-ban, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre. Célja az volt, hogy az akkor indított tűzvédelmi üzemmérnök képzésben a szakmát oktassa, a képzés tantervét fejlessze, és a témakörben alkalmazott kutatásokat végezzen. A tűzvédelmi szak alapításával Közép-Európában egyedülálló tanszék alakult, amelynek keretében elsősorban a tűzoltóság részére, de amellett az egész magyar tűzvédelemi szakterület számára főiskolai szintű, felsőfokú végzettségű, műszaki szakembereket képezzen.

Az oktatás az első néhány évben, csak nappali tagozaton folyt, 1984-ben indult a 4 éves levelező képzés.

1992-ben a Budapest Politechnikumon - amelynek tagjai a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Műszaki Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola voltak - belüli közös szakként, beindult a biztonságtechnikai mérnökképzés. Mivel a képzés szakmai tárgyainak kb. egyharmadát a tűzvédelmi tantárgyak alkották a vagyonvédelem, az önvédelem és az elektronikus adatvédelem mellett, a főiskolán a Főiskolai Tanács döntésével létrejött a Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézetet (TÜBI). Az intézet felügyelte mind a tűzvédelmi, mind a biztonságtechnikai mérnök-képzést. Bár a Főiskolán a biztonságtechnikai mérnökképzés 1998-ban megszűnt, az egység neve maradt TÜBI, de most már, mint tanszéki jogállású intézet működik.

A 2002/2003 tanévtől kezdődően - a katasztrófavédelem fontosságát felismerve – oktatásunkat megosztottuk két szakirányra. Ezáltal az újonnan felvett hallgatók, már választhattak a között, hogy a harmadik félévtől, a tűzvédelmi, vagy a katasztrófavédelmi szakirányon folytatják tanulmányaikat. A diploma megnevezése azonban továbbra is egységesen tűzvédelmi mérnöki diploma maradt.

2005/2006 tanévtől a Bolonyai folyamat bevezetésével főiskolai szintű tűzvédelmi mérnökképzést felváltotta az egyetemi szintű Bsc képzés, mely azóta is tart. Az új szerkezetű képzésnek köszönhetően a tűz- és kataszrófavédelmi mérnöki képzés az építőmérnöki valamint építészmérnöki szak szakirányaként választható. Ennek eredményes elvégzésével a hallgatók felsőfokú tűzvédelmi jogosultságokat kapnak.

dombay gabor

Dr. Dombay Gábor   intézetigazgató, főiskolai tanár

Elérhetőség: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tel: 252-1270/154

kecskes gabor

Kecskés Gábor intézetigazgató-helyettes

Elérhetőség: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tel: 252-1270/177

1. Követelmények a szorgalmi időszakban

1.1. Jelenlét

Az előadásokon és a gyakorlatokon pontosan kell megjelenni, és fegyelmezetten kell részt venni. Az előadásokon való részvételt hallgatóinktól elvárjuk! A számonkérések az előadásokon elhangzott anyagra is kiterjednek. A gyakorlatokon a hallgatók részvétele kötelező, a jelenlétét ellenőrizzük, esetleges távollétüket feljegyezzük.

A foglalkozásokon késve történő megjelenés egy óra igazolatlan távollét bejegyzését vonhatja maga után. A gyakorlatok egy félévre eső óraszámának 30%-áról lehet igazolt vagy igazolatlan módon távol maradni. A 30%-ot meghaladó hiányzás a félév teljesítését igazoló aláírás megtagadását eredményezi.

1.2. Felszerelés

A gyakorlati foglalkozásokon minden hallgató felkészülten, aktívan, működőképes számológép és Segédlet birtokában vegyen részt. Az a hallgató, aki ezen segédeszközök nélkül jelenik meg a gyakorlaton, hiányzónak minősíthető. A gyakorlati foglalkozásokra az előadásokon előzetesen elhangzott tananyagból felkészületlenül jövő hallgatókat a gyakorlatvezető beszámolóra rendelheti.

1.3. Kötelező gyakorlatok, feladatok

A kiadott kötelező gyakorlatokat, feladatokat, (kivéve a féléves terv és rajzfeladatokat) formai és tartalmi szempontból megfelelő színvonalon, megadott határidőre kell elkészíteni. A kötelező gyakorlatokat, feladatokat, (kivéve a féléves terv és rajzfeladatokat) legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig be kell adni. Ennek elmulasztása esetén a szakcsoport a félév aláírását megtagadja.

1.4. Féléves terv, rajzfeladat

A műszaki tervfeladatokat tartalmazó tárgyakban a féléves tervet a hallgató – az oktató által rendszeresen ellenőrzött módon és aláírásával igazoltan – az egyetemen rajztermi és otthon végzett munkával készíti el.

A féléves terv kiadásakor megjelölt részhatáridőket be kell tartani. Ezek teljesítését az oktató a rajzfeladaton tett aláírásával igazolja.

A részhatáridők elmulasztása esetén a hallgatónak az aláírás megszerzéséhez egy hét áll rendelkezésére. Annak a hallgatónak, aki a részhatáridő teljesítését igazoló oktatói aláírást a határidőt követő egy héten belül – igazoltan súlyos indok fennállása kivételével, melynek tényállását gondosan ellenőrizzük – megszerezni nem tudja, a szakcsoport a félév teljesítését igazoló aláírást megtagadja.

A féléves terv rajzi anyagának ceruzakész állapotát és annak legalább elégséges színvonalát igazoló oktatói aláírást a szorgalmi időszak utolsó napjáig meg kell szerezni. Ennek elmulasztása a félév aláírásának megtagadását vonja maga után!

1.5. Zárthelyi-, pótzárthelyi, javító zárthelyi dolgozatok

Az osztályzatokkal értékelt zárthelyi dolgozatok célja az előadásokon ismertetett és a gyakorlati foglalkozásokon számpéldák megoldásán keresztül bemutatott tananyag készségszintű elsajátításának ellenőrzése. Zárthelyi dolgozatot írni csak érvényes diákigazolvánnyal lehet, melyet a dolgozatot írató tanár ellenőrizhet.

A félév során általában három, egyenként 90 perces zárthelyi dolgozatot kell elkészíteni, melyek mindegyikének el kell érnie az elégséges (2) szintet. Elégséges (2) szintnek a legalább 50%-os teljesítmény minősül.

Meg nem írt, vagy elégtelen zárthelyit a tantárgy előadója által a szorgalmi időszakban meghirdetett időpont(ok)ban lehet pótolni. Minden elégtelen zárthelyi dolgozatot legalább egyszer pótolni lehet. Az aláírás megszerzése érdekében írt pótzárthelyi akkor eredményes, ha a pótlás eredménye legalább elégséges (2). A pótzárthelyi után is elégtelen (vagy meg nem írt) zárthelyi esetében a hallgató félév végi aláírását a szakcsoport megtagadja.

Az aláírás megtagadása esetén a tárgy a következő meghirdetés alkalmával vehető fel. Méltányossági engedély kérésére nincs lehetőség (TVSZ 53.§)

2. Követelmények a viszgaidőszakban

2.1.. Kollokvium, vizsga

Vizsgázni csak a félévi aláírás megszerzését követően lehet. A vizsgán résztvenni kizárólag leckekönyvvel együtt lehet. Leckekönyv hiányában a vizsgáztató a hallgatót a vizsgáról felfüggeszti. A vizsgázok számánál legalább 100%-al több vizsgalehetőséget kell kiírni (TVSZ 31.§ 4.)

A vizsga elsősorban írásbeli jellegű, mely a tananyag készségszintű elsajátítását értékeli. Az írásbeli vizsgarészt követően a vizsgáztató szóbeli vizsgarészt is tarthat.

Az írásbeli vizsga elégségesnek (2) minősül, ha a megszerzett pontszám eléri a megszerezhető teljes pontszám 50%-át. Ha a hallgató által az írásbeli dolgozatra szerzett pontszám nem éri el a megszerezhető pontszám 50%-át, akkor az elégtelen eredményt a hallgató leckekönyvébe beírjuk.

Egy tantárgyból vizsgázni egy félévben 3-szor, egy adott képzésen pedig összesen hét alkalommal lehet. Ezek közül a hatodik alkalom intézetgazgatói engedély köteles, a hetedik (utolsó) alkalom pedig dékáni engedély köteles.

A félévet lezáró vizsgaidőszak utolsó két vizsga alkalmával csak ismételt vizsgára jelentkező hallgatókat fogadunk.

A vizsga eredményt a vizsgán nyújtott teljesítmény határozza meg, amit a gyakorlatokon mutatott teljesítmény és a ZH - eredmények kerekítés jelleggel befolyásolhatnak.

Megszerzett aláírás, de eredménytelen vizsga esetén a következő félév vizsgakurzusára (CV), illetve valamely félévben meghirdetett teljes kurzusra lehet jelentkezni.

3. A regisztrációs időszak

A lehetőségektől függően hallgatóink számára lehetővé tesszük, hogy az induló szorgalmi időszak elején, a szakcsoport által megadott létszámkereten belül, a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszeren keresztül a következő félév szorgalmi időszakára vonatkozóan gyakorlatvezetőjüket megválasszák. A gyakorlatvezető személyének a hallgató által történő megválasztása és tanulócsoportok tagjainak – a szakcsoport által elkészített – véglegesítése után a tanulócsoport megváltoztatására az ezt követő szorgalmi időszak során nincs lehetőség.
Ha nincs hely egy adott oktatónál, akkor a hallgatónak másik oktatót kell választani. Ha az órarendből kifolyólag nem tudja felvenni a kívánt tantárgyat mert óraütközés van, akkor a hallgatónak választani a kell a két tantárgy közül.

A vizsgaidőszakot követő regisztrációs héten a hallgatónak lehetősége van az oktatója által megadott (adminisztrációs) időpontban neptun és a leckekönyvbe történő jegybeíratásra, valamint egyéb tanulmányi ügyeinek intézésére.

Különleges kérelmet írásban, az Szakcsoportvezetőnek címezve lehet benyújtani.
Erre szorgalmi ügyekben a szorgalmi időszak utolsó napjáig, vizsgával kapcsolatos ügyekben pedig a vizsgaidőszak utolsó napjáig van lehetőség.

4. A FÉLÉV EREDMÉNYES LEZÁRÁSÁNAK FELTÉTELEI

4.1. Az előadó tanár aláírásának megszerzése

Az aláírás megszerzésének feltétele a foglalkozásoknak a TVSz-ben előírt mértékű látogatása és a tantárgyi követelmények (ld. I/1.1., 1.3., 1.4. és 1.5.) maradéktalan teljesítése.

 
 

Minden, a fentiekben nem szabályozott kérdésben az érvényes Kreditszabályzata (KKSz) és Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (KTVSz) nyújt eligazítást.

Alkategóriák