Copyright 2020 - Custom text here

Az YMÉTK története

A XIX. század utolsó harmadában az ipari fejlődéssel egy időben megindult hazánkban az az urbanizációs folyamat, mely soha nem látott építkezési hajlandóságot eredményezett. Jól képzett építőipari szakemberekre volt szükség. Kezdetben idegenekből, főleg németekből álló szakgárdák vezették a magyarországi építkezéseket, később azonban Eötvös József és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterek munkássága nyomán megalakult 1879. december 7-én a Középipartanoda, építészeti, gépészeti és vegyészeti szakcsoporttal. Az építészeti szakosztály építőmestereket, pallérokat és önálló munkára képes szakembereket képzett. Az intézmény rövid idő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és 1898-ban a Középipartanodából kivált a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső(építő) Ipariskola. 1901-ben költözött a Thököly útra, a mai törzsépületünkbe az intézmény.
Jogelődünk ezt követően mind a képzés tartalmában, mind pedig a tanulói létszámban – még az első és második világháború éveiben is – dinamikusan fejlődött. 1884-tól 1949-ig a Felső(építő) Ipariskola keretében végezte munkáját az építőmesterség megvizsgálására államilag létrehozott egyetlen Építőmesteri Vizsgabizottság, amelynek első elnöke Ybl Miklós volt. Az 1950/51-es tanévtől magasépítői, mélyépítő és anyagipari tagozattal technikumként működött tovább az iskola. A Felsőfokú Ipari Technikum célja kivitelező szakemberek képzése volt. 1971-től városgazdasági szak is indult a jogelőd intézményben. 1972-ben a felsőfokú technikumok átszervezésével az Elnöki Tanács létrehozta jogutódként a budapesti Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum és a debreceni Felsőfokú Épületgépészeti Technikum összevonásával az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát.
A főiskola következő évtizedeit jelentős tartalmi és szervezeti változások jellemezték. 1980-ban a Belügyminisztériummal közös tűzvédelmi mérnökképzés indult. Az országban egyedül intézményünkben folyik felsőfokú tűzvédelmi képzés. 1987–1998 között Építményfenntartási ágazaton a honvédség számára képeztünk szakembereket. 1992-ben engedélyezték a biztonságtechnikai mérnökképzést és 1994/95-ös tanév óta folyik műszaki menedzser képzés.
Az alapképzésen túl 1980 óta több, szakunkhoz kötődő szakirányú továbbképzést is folytatunk. Az 1997-ben lefolytatott eljárás eredményeként a Magyar Akkreditációs Bizottság műszaki intézményi szakbizottsága a főiskola valamennyi mérnöki szakát – erős minősítéssel – akkreditálta. A tartalmi fejlődést szervezeti változások is kísérték. Ezek közül külön ki kell emelni, hogy a főiskola nevét 1991-ben a kormány a tartalomnak jobban megfelelő Ybl Miklós Műszaki Főiskolára módosította. 1995-ben a debreceni kar a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karaként folytatta tovább munkáját.
A legjelentősebb szervezeti változás 2000. január 1-jével következett be. A főiskola a felsőoktatási intézményhálózat átalakításának keretében a Szent István Egyetemhez csatlakozott (Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar), hogy az új, integrált felsőoktatási intézmény részeként a társkarokkal összehangolt oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenységével hatékonyabban szolgálhassa a vidéki térségek, települések infrastruktúrájának fejlődését. A 2006/2007. tanévtől az intézmény egyetemi kar, neve Ybl Miklós Építéstudományi Kar. Karunk és valamennyi elődintézménye a magyar építőipari szakemberek oktatásában jelentős hagyományokkal és kiemelkedő eredményekkel dicsekedhet. A magyar műszaki szakemberek és ezen belül a „Thököly útiak" számottevő szerepet töltöttek be a magyar építőipar fejlesztésében, vezetésében és ha sorsuk úgy alakult, sikeresen álltak és állnak helyt külföldön is. Karunk hű kíván maradni tradícióihoz és alapvető feladatának tartja, hogy jelenlegi és jövendő hallgatói is elegendő felkészültséggel és hivatástudattal fejezzék be tanulmányaikat.

Összeállította: Lajkó Istvánné